A nyulak szaporodását befolyásoló tényezők.  A házinyúl szaporodását a környezeti tényezők

közül a fényviszonyok (napi megvilágítás), a hőmérséklet, a takarmányozás és a szezonális tényezők

befolyásolják. Hőmérséklet. A környezeti hőmérséklet 30 ºC fölé emelkedése mindkét ivar nemi

működését kedvezőtlenül befolyásolja. Az anyanyulak testsúlya a takarmányfelvétel mérséklődése

miatt csökken. Ennél még magasabb hőmérsékleten megugrik az embrionális mortalitás és felszívó-

dás. Ennek oka a csökkent takarmányfelvétel, az ebből adódó energia-, fehérje- és A-vitamin hiány,

valamint a hőstressz. Ha baknyulakat huzamosabb ideig 30 ºC-os és 40 %-os relatív páratartmú

környezetben tartanak, akkor a spermatológiai jellemzőik a következőképpen alakulnak. A sperma

motilitása jelentős mértékben csökken, az ondó sűrűsége és az össz-spermiumszám szintén csökken,

a kóros ondósejtek száma is megnövekszik. Ezek a jelenségek különösen a vastag és hosszú gyapjút

növesztő angóra bakoknál figyelhetők meg. A hosszú gyapjú hőstresszt okoz, ami nem kedvez a

spermiogenesisnek. Ezért a bakok tartásánál a környezeti hőmérséklet helyes megválasztása fontos.

Fény. A nőivarú egyedek a napi megvilágítás csökkenésére (14-ről 8 órára) szaporodóképességük

mérséklődésével, a bakok pedig a spermiogenesis fokozódásával reagálnak. A napi átlagos 12 órás

megvilágítás mindkét ivarnál átlagos termékenységet eredményez. Nagyüzemi körülmények között a

15-16 órás  megvilágítás kielégítő szaporaságot biztosít. Takarmányozás. A házinyúl reprodukciós

képességét a takarmányozási hiányosságok, így például az energia- és aminosavhiány, Ca- és P-hi-

ány, K-túlsúly, a karotin, az A-, D-, és az E-vitamin hiánya, továbbá a D-vitamin túladagolása

csökkentheti. A nőstényekben csökken az ovulációs szám és az alomnagyság, bakokban megnő a

kóros ondósejt alakok száma, csökken a spermiumok motilitása és termékenyítőképessége. Év-

szak. Az anyanyulak fedeztethetőségét jelentősen befolyásolja az évszaki ingadozás. E változás

hátterében a nyúl szaporodásbiológiai sajátosságai húzódnak meg, amelyek legjobban a házinyúl

ősén, az üregi nyúlon figyelhetők meg. A nappalok hosszának változását a tobozmirigy érzékeli.

Tavasszal és nyáron (hosszabbodó nappalok) a tobozmirigy utasítására az agyalapi mirigy szaporo-

dási hormonjainak szintje megnő, az üregi nyulak aktív ivari életet élnek. Ősszel viszont a rövidülő

nappalok hatására a szaporodási hormonok termelődése csökken, ezzel párhuzamosan elindul a

nyáriról  a télire történő szőrváltás. Emiatt az üregi nyulak átmenetileg “meddők” lesznek, a petefé-

szkek visszafejlődnek, inaktív állapotba kerülnek, az anyákban erősen lecsökken a petesejtek; a

bakokban a spermiumok érése. A házinyúlban nem ilyen kifejezett a szezonális hatás. A természetes

szelekció és tenyészkiválasztás során az egész évben szaporodó egyedek maradnak tenyésztésben.

Ennek ellenére tavaszal mégis könnyebb fedeztetni az anyákat. A nyári meleg és az augusztusi és a szeptemberi szőrváltás miatt kevesebb  az ivarzó anyanyúl, és roszszabb a fedeztethetőség is.

Az anyanyulak szaporaságát befolyásoló tényezők. Az anyanyulak szaporasága a fialás/insze-

minálás és a fedeztetés közötti időszak hosszától (az újrafedeztetés időpontjától), a fialások sorszá-

mától, a tejtermeléstől (szoptat vagy nem szoptat), a fiziológiai állapottól és a termékenyítéskori

fogékonysági állapotától (ivarzik, nem ivarzik) függ. Fialások sorszáma. Az először termékenyített

fiatal anyák jól vemhesülnek, közepes létszámú almot hoznak világra. Az első almot nevelő anyanyu-

lak, amelyeket a szoptatás időszakában termékenyítenek, nagyon gyengén vemhesülnek. Ezek a nyu-

lak még növekednek, a vehem építéshez és a tejtermeléshez is táplálóanyagra lenne szükségük,

ugyanakkor nem képesek annyi takarmányt megenni, amely az energiaszükségletüket fedezné.

Fiziológiai állapot. A tejtermelés negatívan hat az ivari fogékonyságra (receptivitásra), az ovuláció-

ra, az embriók és magzatok fejlődésére, összességében az anyanyulak termelésére. Az anyanyúl

kondíciója szintén befolyással van a szaporaságra. Az átlagosnál lényegesen kisebb és nagyobb test-

súlyú anyák gyengébben szaporodnak. A túl nagy testsúlyú mögött valószínűleg az elhízás áll. Ezek a

nyulak lustábbak, rendszertelenül ivarzanak, rosszul vemhesülnek. Az elhízást okozhatja a tenyész-

nyúltáp ad libitum etetése, hiszen az a termelő nyulak szükségletének kielégítésére szolgál. Célszerű

az üresen álló anyáknak az ad libitum mennyiség 70-80 %-át kitevő napi adag kiosztása. A túl so-

vány anyanyulak gyenge kondíciója mögött valamilyen betegség lehet, ezért ezeket célszerű selejtezni.

Szexuális receptivitás. A fiatal, még nem vemhesült anyáknál tisztán megfigyelhető az ösztrusz,

amikor elfogadják, és a diösztrusz periódus, amikor elutasíták a bak közeledését. Az ivarzási és a

diösztrusz időszak hossza egyedenként változik (a házinyúlnak nincs szabályos ivari ciklusa). Az

anyanyulakat akkor nevezzük receptívnek, ha a bak jelenlétében párzást elfogadó viselkedést mutat,

felemeli farát a bak ugrását követően (lordosisos testtartás). Az ivarnyílás színe és duzzadtsága a

receptivitás jelzője. Az ivarzó anyákban nagyobb az ovulációra kész tüszők száma és magasabb a

vérplazma ösztrogénkoncentrációja, mint a nem ivarzókban. A receptív anyák aránya természetesen

más tényezőktől, pl.: az állomány egészségi állapotától, a szopósnyulak számától is függ. Francia

kutatók kimutatták, hogy a szoptató, nem receptív anyák vemhesülése a leggyengébb. Ennek oka a

tejtermelés és a szaporodási funkciók közötti ellentét. Az intenzív szaporításnál ez okozza a problé-

mát  a fialás utáni 0-11. nap közötti termékenyítésnél. Az antagonizmus különösen a fialás utáni 3-5.

napon jelentős. Ezzel magyarázható, hogy a fialás utáni 4. napon termékenyített anyák háromszor

rosszabbul vehesülnek, mint a 11. napon termékenyítettek. Egy kísérletben a fialás utáni 10-12 nap-

pal, az inszeminálást megelőző 24 vagy 36 órával az anyanyulakat nem engedték szoptatni és ennek

eredményeként 11-13 %-kal jobb vemhesülést értek el, mint abban a csoportban, ahol az anyanyu-

lak szabadon szoptattak. Természetes fedeztetéskor erre a negatív hatásra (antagonizmus) nem

fordítottak figyelmet, mert a nem receptív tejtermelő anyanyulak eleve elutasítják a bakot, így a

vemhesülés látszólag megfelelő. A háttérben a tejtermelésért és a szaporodásért felelős hormonok

közötti ellentét, illetve az energiahiány áll. A prolaktin (tejtermelést szabályozó, hipofízisben terme-

lődő hormon) részese e negatív hatásnak. Szerepet játszik a hipofízis és a gonadotropin (a tüszők

növekedéséért és a petesejtek leválásért felelős FSH és LH) termelődés gátlása is.

Az újrafedeztetés időpontja   

Az újrafedeztetés időpontja a fedeztethetőséget és a vemhesülési arányt befolyásolja, ezáltal jelentős

hatással van a termelés színvonalára. Természetes fedeztetéskor ivarzási csúcs figyelhető meg köz-

vetlenül fialás és választás után. Ekkor az anyanyulak többsége gyorsan felveszi a bakot. A szoptató

anyanyulak kevésbé intenzíven ivarzanak, a laktáció első három hetében csökken a fedeztethetőség.

A tejtermelében és a szaporodásban résztvevő hormonok antagonizmusban állnak egymással. A

prolaktin kiválasztás gátolja a hipofízis gonadotropin kiválasztását.Az újrafedeztetés időpontjának

megválasztása alapján intenzív, félintenzív, félextenzív és extenzív szaporítási ritmust lehet megkü-

lönböztetni. Intenzív szaporítás alkalmazásakor az anyanyulak szaporodásbiológiai képességének

minél jobb kihasználására törekszenek. Ebben az esetben közvetlenül a fialás utáni újravemhesítést

alkalmazzák. Erre a szaporítási ritmusra a hibridek, illetve a fajták közül az új-zélandi fehér, kalifor-

niai és pannon fehér alkalmasak. A közvetlenül  a fialás után történő fedeztetés azért alakulhatott ki,

mert a tenyésztők megpróbálták kihasználni az anyanyulak erőteljesen jelentkező ivarzását. Fialás

után azonban a vemhesülési arány alacsony (50-60 %), ami a szoptató anyáknál 10-20 % -kal is

javulhat. A fialás után egy hónappal újrafedeztetett anyanyulaknak akár 90 %-a is vemhesülhet. Az

intenzív szaporítás rendkívül nagy igénybevételt jelent az anyanyulak számára. A már megszületett

alom nevelése, valamint a következő vehem kihordása teljesen egy időszakra esik. Ez a nagy terhelés

a nyulak teljesítményének bizonyos mértékű visszaesését okozhatja. Ez jelentkezhet az alomlétszám,

a születéskori alomsúly csökkenésében, a szoptatás alatti elhullás növekedésében és az anyák ko-

raibb elapasztásában. Ez még az anyanyulak rövidebb hasznos élettartamával is párosul. A közvet-

lenül a fialás után vemhesült anyák a következő fialás előtt maguktól elapasztanak. A szopós nyulak

elválasztása 28 napos életkorban történik. Ehhez feltétlenül meg kell teremteni a tartástechnológiai és

takarmányozási feltételeket. Ebben az életkorban választott nyulaknál még bizonyos emésztőenzimek

aktivitása alacsony, kicsi a testsúlyuk, gyenge az ellenállóképességük. A hízlalás alatti  elhullás emiatt

magasabb, mint a 35 vagy 42 napos korban választott társaiké. Összességében elmondható, hogy a

közvetlenül fialás után és a fialás utáni 10-12. napon újrafedeztetett anyanyulak termelési eredményei

között nincs szignifikáns különbség.  Ezért üzemi körülmények között az utóbbi alkalmazása indokolt

inkább. Félintenzív szaporítási ritmusban az anyanyulakat a fialás után 10-12 nappal fedeztetik.

Nagyüzemi telepeken ezt a módszert használják a leggyakrabban. Félextenzív szaporítás esetén a

fialás és az újratermékenyítés között kb. 21 nap telik el. Abban az esetben, amikor az anyanyulakat

a fialás után egy hónappal vagy még később termékenyítik, extenzív szaporításról beszélünk.

A szaporítás ütemezése

A szaporítás ütemezésénél külön kell tárgyalni a természetes fedeztetést és a mesterséges terméke-

nyítést. Természetes párosítás alkalmazásakor a folyamatos fedeztetés a leggyakrabban használt

módszer. Ebben a rendszerben a hét minden napján történhet fedeztetés. Ehhez igazodva a többi

munkafázis is folyamatos (vemhességvizsgálat, fialtatóládák behelyezése, választás). Hátránya, hogy

az egyes munkafolyamatok rendkívül felaprózottak. Előnye viszont a baknyulak optimális kihasznált-

sága és az anyanyulak rövid ideig való üresen állása. A rotációs szaporítási rendszerben a teljes

állományt egy rövid időszak alatt (7-10 nap) kísérlik meg termékenyíteni. A baknyulak így nagy

igénybevételnek vannak kitéve, hiszen naponta több anyát is kell fedezniük. Az anyanyulak kihasz-

nálása is rossz, hiszen közvetlenül a fialás utáni újrafedeztetéskor 32-35 nap, 10. napi fedeztetésnél

42-45 nap, a 20. napinál 52-55 nap telik el a két fedeztetési időszak között. Ezen kívül nincs lehe-

tőség a vemhességvizsgálat alkalmával üresnek ítélt anyanyulak újravemhesítésére sem. Mivel a fia-

lások időben elhúzódnak, ezért nincs lehetőség az egyes munkafázisok egy nap alatti elvégzésére. A

szakaszos szaporítás már igyekszik az előbbi két módszer előnyeit kihasználni. Ennél a módszernél

például 11 naponként 3-3 napos időszakban történnek a fedeztetések. A fedeztetési ciklusok közel

esnek egymáshoz, így a nem vemhesült anyákat a következő alkalomkor ismét lehet termékenyíteni.

Ezáltal lehetővé válik a folyamatos szaporítás, a fialások 2-3 nap alatt lezajlanak, így a munkafázisok

is rövid időszak alatt elvégezhetők. A korábban említetteknek megfelelően a mesterséges terméke-

nyítés legfőbb előnye, hogy a szaporítás programozhatóvá válik. A rendelkezésre álló anyanyulak egy nap alatt termékenyíthetők, így a fialás, a dajkásítás és a választás is egy nap alatt történnek meg.

A 33 napos szaporítási ritmusban 33 naponként történnek termékenyítések. A vemhességvizsgá-

lat alkalmával üresnek talált anyákat is csak a következő ritmusban vemhesítik. Az anyanyulakat

közvetlenül a fialás után termékenyítik. A 32. nap reggelén a nem fialtaknál a fialást oxitocininjekci-

óval indítják meg, hogy másnap az összes anyát inszeminálhassák. A módszer nagy hátránya, hogy

az egyszerre tömegesen jelentkező munkafázisok (inszeminálás, oltás, fialás) gyakran hétvégére esnek.

A 35 napos szaporítási ciklusban úgy próbálják az anyanyulakat a fialás után minél hamarabb

termékenyíteni, hogy a munkafázisok (termékenyítés, fialás) mindig a hét azonos napjára essenek.

Gondot okoz azonban, hogy a fialás után 2-5 nappal van az ivarzás mélypontja. Emiatt PMSG-vel

való előoltás vagy ivarzásszinkronizálás nélkül gyenge vemhesülési arány érhető el. A fialt és üresen

maradt anyanyulak inszeminálása szintén egyszerre történik, tehát a vemhességvizsgálatnak csak a

fialás előrejelzésében van szerepe. Az ekkor üresnek ítélt nyulak csak a következő ciklusban kerül-

nek inszeminálásra. A 42 napos szaporítási ritmust használják a leggyakrabban, miszerint az anyá-

kat a fialás utáni 9-11. napon termékenyítik újra. Itt is javasolt az ivarzásszinkronizálás alkalmazása.

A gyakorlatban ennek a módszernek két változata terjedt el. Az egyiknél valamennyi anyanyulat

egyszerre 42 naponként termékenyítenek. Ekkor a telepen nagy munkacsúcsok jelentkeznek, a

ketrecek, épületek kihasználása lökésszerű, és az üresen maradt anyákat csak hosszú idő elteltével

termékenyítik újra. Előnye viszont, hogy az összes anyanyúl egy napon fial, egy napon van a választás <

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: Óriásnyulak szaporodása
Kozma István Kárpátaljai nyúltenyésztő oldala - © 2008 - 2026 - kozmatenyeszet.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat